Kondibandi

Az előző hetekben kicsit elhanyagoltam a blogot, tudom. Viszont vannak pillanatok, amikor az embernek nem mindig marad ideje dolgokra, ilyenkor muszáj egy képzeletbeli sorrendet felállítani és választani. Gondolom érthető, hogy ha a munkáról, a megélhetés forrásáról van szó, akkor azt az ember nem igazán fogja elhanyagolni semmiért. Így történt ez velem is.
Az előző napokban kicsit levert voltam, kijöttek rajtam valami szarságok a szúnyogcsípések helyén amit nyaralás alatt szedtem be. 2 napig nem tudtam megmaradni annyira viszkettek, de most már egész rendben vagyok. Cserébe kezd kijönni a csodálatos parlagfű allergiám, úgyhogy nem érzem magam teljesen fittnek és üdének, de majd megbarátkozom a dologgal természetesen.

No, de ez itt nem a kiskegyed tere-fere rovata, itt edzésről szólnak a dolgok.
Erőben egész jól állok, lábazásnál már visszajött a tömegeléses erőszint, ami piramisban felfelé 6 ismétlés 90kg-ba guggolásnál. Mellnél és bicepsznél van nagyobb visszaesés, ez utóbbinál már csak ismétlésszámban, de dolgozom az ügyön persze.
A súlyom ingadozó. A hétfő reggeli referenciamérések alapján 30 dekákat csipegetek fel, viszont más napokon van, hogy sokkal kevesebb a különbség, máskor meg több. Többek között emiatt sem érdemes állandóan a mérleget nézegetni. Szóval egyelőre így a tömegelés 4. hete után azt mondom, hogy jól állok.
Képeket egyelőre nem közlök, mert úgy érzem nincs értelme havonta nézegetni a millimétereket, 8 hetente fogok készíteni pár sorozatot aztán meglátjuk mi lesz.

A múlt héten elkezdtem egy kreatin kúrát is, a töltéssel tegnap végeztem, most jöhet a szinten tartás.

Étrendet tekintve is változtattam apróságokat. Igyekszem sokkal változatosabban kajálni, mint az előző tömegelés alatt, így viszonylag jól kordában tudom tartani a félrekajálás iránti vágyaim, mondhatni 90%-ban tisztán kajálok. Ez annyit jelent, hogy általában péntek esténként becsúszik 1-2 gyros vagy hamburger.
Az édesburgonya pedig előlépett az egyik kedvenc CH forrásommá. Sajnos kicsit drága, viszont iszonyatosan jól csúszik. Az íze a sütőtökre emlékeztet engem. Mit emlékeztet, szerintem 1:1-ben ugyan az. :)



Leginkább marha mellé ajánlanám, nagyon jól kiegészítik egymást.
Apropó, marha. Kicsit nevetséges, hogy ha van pénze az embernek normális kajára, akkor sem biztos, hogy be tudja magának szerezni. Egy ideje leszoktam a vámház körúti vásárcsarnokban való vásárlásról, mert sajnos nekem nagyjából egy másfél órás út oda-vissza, amit a nyári melegben nem akartam bevállalni, ráadásul időt is spórolok, ha helyben intézem a dolgokat. Egészen konkrétan az újpalotai piacon. Egészen idáig ez nagyjából rendben is ment.
Csirkemell filéből a legtöbb piacon egészet láttam, néhol láttam a multik húspultjaiból ismerős felezett filét. Ez annyiban jobb, hogy általában a két mell közötti kötőszövetes, porcos részt kivágják és kisebb eséllyel marad benne a kedves kis "Y"-csont, mint az egész mellfilében. Nyilván ez több meló és ha már ugyan abban az árban van a kettő, akkor többször lehet egészet kapni. Ez rendjén is van, a többség 1-2 mellfilét vesz amit aztán igazán nem nagy meló otthon letisztítani, de 12 kiló csirkénél már akár egy órát is spórolhat az ember, ha igényesebben előkészített húst vesz. Már ha van, merthogy nincs.
Sokáig vándoroltam hentespultról-hentespultra, mert nem volt mindig ugyan annál a hentesnél felezett mellfilé, de mindig volt a piacon legalább egy pult, ahol találtam. Aztán egy időben a "Pados Pipi" nevezetű cég standjához szoktam oda, már ismerősként köszöntöttek minden 2. héten, viszont a múlt héten nem volt felezett mellfilé. Kérdeztem is, hogy mégis miért nincs? "Hát mert nem hoztak". Kérdezem én, hogy mitől függ, hogy hoznak-e? Erre olyan flegma hangnemben választ a nő, hogy "hát attól függ, hogy mit rendelünk", hogy otthagytam a fenébe. Buktak egy vásárlót. Ellenben a marhahúsos-hentesem 2 alkalom után is emlékezett rám és bár hátszínnel nem tudott szolgálni, a kedvességet díjazom. Viszont azt még hozzátenném, hogy az előző alkalmakkor sem tudott 4kg hátszínt adni, ami szerintem nem egy prémium hús még, így "sajnos" fehérpecsenyével kellett kipótolni ami ugyan sovány, de sokkal rágósabb, mint a hátszín.
Egy szó mint száz, visszaszoktam a vámház körúti piacra.

Időközben megejtettem a bevásárlást a következő 3 hónapra, nem minden cucc az enyém ebből, de azért jól néznek ki így egyben. Nem? :)



Van közte pár érdekesség, amikről a későbbiek folyamán bővebben is írni fogok...